Díjszabás

Díjszabás

A közjegyzői díjakat 2019. július 1-től elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díj tehát nem a fél és a közjegyző közötti megállapodás tárgya, hanem az állami szolgáltatásnak az állam által meghatározott ellentételezése, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el. Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

A közjegyzői díj általában a következő tételek összegéből áll:

• munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján vagy jogszabályban meghatározott fix összeg szerint) és
• költségtérítés (költségátalány, valamint a készkiadások).

Munkadíj

Munkadíj az ügyérték alapján

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (pl. 5.000.000 Ft-os kölcsönszerződés, 6.500.000 Ft-os önálló zálogjoggal biztosítva) megállapítható, a közjegyző munkadíját a magasabb ügyérték alapján kell megállapítani.

Visszatérő szolgáltatások (pl.: bérleti szerződés, bérlői kötelezettségvállalás), vagyoni értékű jogok értékét azok egyévi értékének alapulvételével kell figyelembe venni, amennyiben határozatlan időre kötik a szerződést az ilyen ügyben, úgy az egyévi érték háromszorosa irányadó, határozott idejű szerződés esetén pedig a határozott időre eső szolgáltatási összeg.

Az ügyértékhez igazodó általános munkadíj összege:

a) 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft

b) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft és az 500 000 Ft feletti ügyértékrész 1%-a;

c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 65 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,5%-a;

d) 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 90 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,25%-a;

e) 200 000 000 Ft feletti, de 500 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 565 000 Ft és a 200 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,2%-a;

f) 500 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 1 165 000 Ft és az 500 000 000 Ft feletti ügyértékrész 0,1%-a;

de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani, amelyhez hozzászámítandó az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő tartama is.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 7000 Ft. Ennek a munkadíjnak (1,5-től 3-szorosáig terjedően) a többszöröse is számítandó fel az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Munkadíj helyszíni eljárás esetén

A közjegyző a munkadíjának – kivéve annak az utazásra fordított idő alapján felszámított részét – másfélszeresét köteles felszámítani, amennyiben eljárását a fél kérelmére a hivatali helyiségén kívül folytatja le. Ezen kívül helyszíni eljárás esetén felszámítandó az utazásra fordított idő alapján számítandó munkadíj is, amelynek mértéke óránként 7000 Ft.

Eltérések a főszabálytól

A díjrendelet bizonyos helyzetekre a fentebb ismertetett főszabályoktól való eltérést állapít meg.

• Helyszíni eljárás esetén a munkadíj másfélszeresét kell felszámítani.
• Ha a közjegyző az eljárást éjjel, munkaszüneti napon vagy az általános munkarend szerinti heti pihenőnapon folytatja le, az eddigiekhez hasonlóan a munkadíj kétszerese számítandó fel.
• Abban az esetben, ha a közjegyző a két- vagy többoldalú jogügyletet tartalmazó ügyleti okirat elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott tervezetet tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használ fel, a munkadíjat kötelezően a feléig kell leszállítania.
• A Díjrendelet újítása, hogy privilegizálja a fogyasztónak nyújtott lakáscélú jelzáloghitelszerződés alapján tett – az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatással nem érintett – egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalását. Amennyiben a magyar nyelvű írásbeli tervezetet előzetesen, elektronikusan, szerkeszthető formában a közjegyző rendelkezésére bocsátják, s a közjegyző azt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, ebben az esetben a közjegyzőnek az általános esetre vonatkozó munkadíj 30%-át kell csak felszámítania.
• Kedvezményeket vezet be a díjrendelet az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy által tartásra jogosultként, járadékszolgáltatásra jogosultként vagy örökhagyóként természetes személlyel vagy egyházi jogi személlyel kötött tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződésének, valamint – ha a lakásméret a jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényt nem haladja meg – a három vagy több kiskorú gyermeket közös háztartásban nevelő házastárs vevők lakóingatlan adásvételére irányuló szerződésének közokiratba foglalásával kapcsolatosan. Ezekben az esetekben a közjegyző az általános esetre vonatkozó munkadíj 3/4- ét számítja fel.
• Kedvezményt állapít meg továbbá a díjrendelet a 18 életévét be nem töltött fiatal vevő első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzésére irányuló adásvételi szerződésének közokiratba foglalását illetően, feltéve, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15.000.000 Ft-ot nem haladja meg, valamint ha a feltételek minden vevővel szemben fennállnak. Ilyen esetben a közjegyző az általános esetre vonatkozó munkadíj 1/2-ét számítja fel.

Költségtérítés

A költségtérítés tételben foglalt készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség, leírási díj, tanú, tolmács költségtérítése stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül továbbá a leírási díj (150 Ft/oldal), az ún. archiválási költség – amely nemperes ügyek vonatkozásában 1.500 Ft, közjegyzői okiratok vonatkozásában pedig 5.000 Ft –, valamint az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a közjegyző részére felszámítandó, oldalanként 150 Ft másolati díj is.

Költségtérítésként a készkiadásokon felül a közjegyző részére költségátalányt kell fizetni, mely a munkadíjjal arányos, általában a munkadíj 40 %-a, bizonyos esetekben a munkadíj 100 %-a.

A közjegyzői díj megtérítése

A közjegyző részére a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amit az eljárás kezdeményező fél, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.

A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.

Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.

A közjegyző az általa felszámított díjról költségjegyzéket állít ki, melyben az egyes díjtételeket munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti bontásban tünteti fel.

Irodánkban a közjegyzői díjat készpénzzel vagy bankkártyával lehet kiegyenlíteni.

A közjegyzői költségjegyzék a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-ának a) pontja alapján minden előzetes eljárás nélkül végrehajtható.

A fentiekkel kapcsolatos bővebb tájékoztatásért forduljon hozzánk bizalommal!